Szeretettel:
Aby
„Egy rózsaszín-kék titkos alkonyatban
kettőnkön át egy csöndes szikra pattan,
mint búcsúterhes hosszú zokogás;
s majd jön egy angyal, a kaput kinyitja,
s a párás tükröt, elhalt lobogást
hű kézzel és ragyogva megújítja.”
/Charles Baudelaire/
Kedves Olvasóim!
A hozzászólásaitok egy-egy írásomhoz vagy az égig emelnek, vagy a mélybe taszítanak...
A szavaimmal Hozzátok szólok, a Ti szívetekhez szeretnék eljutni velük. Ha már nem tudok Nektek semmi szépet mondani, akkor leteszem a pennát, de addig is míg Veletek vagyok, kérlek, hogy szóljatok hozzám! Ebből tudom, hogy jó helyen vagyok.
„A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak – amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. Ám azt hiszem, többről van itt szó. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. S ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.”
/Stephen King/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése